
nóra szerint:
Fizikusok:
+ Tetszik, hogy egy klasszikus szöveghez merészen nyúlnak hozzá (pl. Newton-Wolverine, az almavadász Einstein, a kihangosított asztal...). Tetszik az előadás ötletessége, ami az előadás rovására is mehetne, ám sikerül bizonyos mértéket betartani. Így az előadás, ha lehet ilyet mondani, egészségesen hatásvadász.
- A két lelepleződő fizikus-titkosügynök (?) motivációjának kicsit kevés, hogy „ön zseni, s mint ilyen, közvagyon”. Kevésbé hihető, hogy mindketten pusztán saját ambícióból s az emberiség javáért szeretnék megkaparintani Möbius felfedezéseit.
Hátrahagyaték:
- Elhiszem, hogy még mindig aktuális, de talán épp emiatt éreztem kicsit elcsépeltnek a darab témaválasztását. A besúgó-jelenség, a rendszer kegyetlensége – ebben a témakörben még drámában is nehéz újat mondani.
demKata szerint:
Fizikusok:
+ Möbius és ex-neje találkozásának jelenetében a gyerekeik nem jelennek meg. (A drámában, s ezáltal az előadás szövegében viszont igen.) Még betegebbé válik a helyzet, és lehetőséget ad a jelenlevő szereplők jellemzésére. Elsősorban a fizikus őrültségét domborítja ki azáltal, hogy a fotókhoz beszél, viszont a többiek reakciói is sokatmondóak.
- A történet bonyolításában segédkező némaszereplő (Kőmíves Csongor) egy cselekményen kívüli, misztikus nézőpontot képvisel. Azzal, hogy a végén megszólal és tanítómesébe illő végkövetkeztetést von le, megszűnik a misztikus jellege.
Hátrahagyaték:
+ A történelmi vonatkozások számomra nem érdekesek. Ez a darab emberileg mond sokat. Különösképpen Tamás alakja.
bemőke szerint:
Fizikusok:
+ Pozitívumok: 1. Bár a zenei stílusok igencsak keveredtek, a zenének hangulatfestő szerepe van, és plusz lendültet, lökést ad az előadásnak. 2. Nagyon szépnek és hatásosnak bizonyult az a jelenet, amikor akárcsak egy tábortüzet, körbeülik a tüzet és énekelnek „Mónika tiszteletére”. Több szólamban ráadásul. 3. Az előadásban nagyon pontosak és kidolgozottak a ki-bemenetelek.
- Kisebb tehnikai hibák, lásd pl. a sakkfigurák dobálásakor a már elvitt evőeszközök is repülnek a falak mögött.
Hátrahagyaték:
- A román szöveggel egyeseknél baj van. A dikció igencsak nehézkesnek bizonyult néhol.
anna szerint:
Fizikusok:
- Túl sok a jó ötlet.
+ Zseniális megoldás Mónika halála.
Hátrahagyaték:
+ Nagyon jó a szöveg megformáltsága, finom humora.
sjuli szerint:
Fizikusok:
+ Elbűvölő látvány volt a fehér abroszos, fénytől izzó asztal különösen a zsinórpadlás magasságából.
- Úgy érzem, hogy az előadás a tetőponton véget ér, anélkül, hogy befejeződne. Bár lehet, hogy éppen ez a cél.
Hátrahagyaték:
+ A színészek kifejezően olvastak. Úgy képzeltem magam elé a szereplőket, ahogyan a felolvasók festették le nekem hanghordozásuk, hangerejük, hangsúlyaik segítségével.
BeGeI szerint:
Fizikusok:
+ Szeretem az önreflexív elemeket (a színház reflektál önmagára, saját színházszerűségére). Nagyon hatásosnak tartom például, amikor szembevilágítják a közönséget, az pedig saját tükörképét látja meg, tetszik a játékmester beiktatása, helye az előadásban, egyes szövegek kifelé (a közönség felé) mondása stb.
- Néha az az érzésem, hogy a hatásosság és a hatásvadászat közti ingoványos terepre téved a produkció.
Hátrahagyaték:
+ Jó, hogy egy olyan témát érint a darab, ami kibeszéletlen és máig élő probléma, például a besúgó (Tamás) esetében. Tetszett az is, amit ezzel kapcsolatban a szerző elmondott-felvetett: kicsit elmaszatolunk, összemosunk dolgokat, amikor a besúgó és a gonoszság, elvetemültség közé reflexből kitesszük az egyenlőségjelet. Ez komoly társadalmi problémákat rejt, és időről időre kiderül, hogy még nem tisztázott dolgok ezek (lásd: a Szilágyi Domokos kényszerű ügynöksége körüli nagy vitát – még ilyen nagy költőre is rá próbálták húzni a sémát).
kosztya szerint:
Fizikusok:
+ Remek rendezői elképzelések és megoldások úgy az előadás fényei, mint a díszlet szempontjából. Átgondolt, szépen építkező dramaturgiájú előadást láttam.
- Az első felvonás vontatottságát a kissé megoldatlanul maradt jelenetváltásoknak tudtam be. Ez a jelenség igaz volt helyenként a második felvonásban is.
Hátrahagyaték:
- Teljes mértékben kimerítette a felolvasószínház fogalmát, mégis olyan hangulatom volt, mint mikor egy kedves baráti társaság önszorgalomból ápolja a kultúrát a legnagyobb lakással rendelkező családnál.
Lola szerint:
Fizikusok:
+ Szerettem azt a fajta szemérmetlen lazaságot, amit megengedett magának a rendező és a dramaturg a darab kézbevételekor.
+ A csapat többi előadását ismerve jó volt végre látni, hogy ebben a színészek valóban találkoznak a megformált karaktereikkel és élvezik azt, amit csinálnak.
Hátrahagyaték:
- A szöveg egységével voltak helyenként gondjaim, többször becsúsztak olyan szavak, amik más szövegkörnyezetből jöttek és nem állták meg a helyüket ebben az esetben.
júlia szerint:
Fizikusok:
+ Képek, zene, humor. Legszebb kép (számomra) a Monica haláláé, szeretem a zeneválasztást (kedvencem a „... nem volt erős vagy több minálunk, ... nem volt se jó, se szép. Most … nem akar a földön járni, fölszállt inkább a fejünk fölé!” ...), sokszor olyan erős, hogy szöveg nélkül is megélne egy-egy jelenet, meg is él; és jólesik a humor, a plussz humor egy ilyen témájú darabban.
+ Szép az erős, letisztázott, pontos, eredeti alakítás. Ez is jólesik.
Hátrahagyaték:
- Van valami ott a végével, nincs lekerekítve, befejezve, vagy csak én nem voltam figyelmes; amúgy a szöveg jó, nekem tetszett, a felolvasás is (+).
vmarta szerint:
Fizikusok:
+ Az előadás a negatívumaival együtt is, messze a legkidolgozottabb munka, amit az elmúlt évek egyetemi terméséből láttam.
+ A színészek jelenléte és játéka ugyan nem egységes, mégis érzékelhetően kiváló színészvezetés eredményei.
Hátrahagyaték:
- A dráma történetépítése tiszta és egyszerű, de a szöveg még néhol nyers és nehézkes.
hanni szerint:
Fizikusok:
+ Markáns karakterek markáns miliőben.
- Az előadást, főleg a második felvonásban, túlterhelik a különféle szimbolikus jelentéssel bíró, vagy az azt erőltető kellékek. Ilyenek a hattyú nagyságú sakkfigurák, Mónika nővér drótból készült kontűrje, végül a többi szereplő hasonló kontűrje. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy nem kellenek ezek a kellékek.
Hátrahagyaték:
+ A felolvasószínház remekül kimutatja, hogy a még be nem mutatott daraboknak mekkora esélyük van a színpadon való „megfoganásra”. A Hátrahagyatékot érdemes lenne megrendezni, s ebben Csuszner Ferenc eleven (mondható, játszható) drámai szövege, illetve a szöveg hiteles megszólaltatása egyaránt közrejátszik/közrejátszott. Az (fel)olvasás jóval több volt olvasópróbánál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése