...Gyors ebéd a Lázár-panzióban, szaladás laptopért, kulcsért, fényképezőgépért, ismerősök nyakába ugrás, mosolyok, visszarohanás a „szerkesztőségbe”, Press-es kitűzők, megnyitó... Így telt röviden a fesztivál első napja. Helyesebben első délutánja. Hosszabban úgy szólna a történet, hogy miután „fesztsajtósok” lettünk és beavatást nyertünk a Művelődési Ház színfalai mögé, elkezdtük a munkát. Gábor szorgalmasan s – egyelőre – türelmesen töltögette fel előre elkészített írásainkat a honlapra, Andrea tanácsokat osztogatott. Az irodában folytonos volt az ajtónyitogatás, megérkeztek a vásárhelyiek, újabb ismerkedés, közben ki-kiszaladtunk fotózni, no meg ellenőrizni, hogy nem késsük-e le a megnyitót.
Mire az első hivatalos programponthoz elértünk, már mindenkinek különféle tennivalók, „nemelfelejtenivalók” jártak a fejében. Mert ahogy Andrea mondta: sosincs üres idő, folyton járjon az agyunk...! Így azt a néhány óra reggeli alvást leszámítva én ma csak az esti előadásokon pihentem. Bevallom, ott is inkább fotóznom kellett volna, de megengedtem magamnak azt a luxust, hogy csupán a színpadon történőkre figyeljek. Ezért is szeretek fesztiválokra járni. Ilyen helyen ugyanis néha sikerül mindenféle szakmai ártalmat félretéve élvezni az addig ismeretlen társulatok munkáját...
nóra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése